Az elsődleges felelősség az élelmiszer előállítóját terheli (importélelmiszerek esetén az első forgalomba hozót), akinek a jogszabályokat betartva, a tőle elvárható gondosság mellett kell munkáját végeznie. Kárba vesznek azonban az erőfeszítései, ha a kereskedelemben vagy a vendéglátásban nem megfelelően tárolják vagy használják fel a termékét. Éppen ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszer-vállalkozásokat, illetve a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari vállalkozásokat egyaránt ellenőrzi. Az élelmiszerlánc legfontosabb szereplőjére – a vásárlóra – azonban természetesen nem terjedhet ki a hatósági ellenőrzés: a fogyasztói tudatosság mégis a legkritikusabb láncszeme az élelmiszerláncnak. A számok azt mutatják ugyanis, hogy az összes élelmiszer-eredetű megbetegedés több mint nyolcvan százaléka a háztartásokra vezethető vissza. Az élelmiszerek helytelen tárolása, hűtése, melegítése, a nem megfelelő konyhai és személyi higiénia tehát nagyságrendekkel több embert betegít meg minden évben, mint ahányan az elmúlt tíz év összes jelentősebb élelmiszer-biztonsági eseményének eredményeképpen egészségügyi panaszokról számoltak be. Mindez azt támasztja alá, hogy a tudatos fogyasztó nélkül az élelmiszerlánc összes többi szereplőjének erőfeszítése hiábavaló. A vásárlók számára fontos feladat tehát, hogy elsajátítsák az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos alapvető ismereteket, nyitott szemmel járjanak, s ne csak az árak alapján, hanem más tényezőket is mérlegelve, felelősen döntsenek.
Az állami intézményeknek természetesen segíteniük kell a fogyasztókat a tájékozódásban. Ennek érdekében az élelmiszerlánc-felügyelet tudományos szerve, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a honlapján szabadon elérhető tájékoztatófüzeteket tesz közzé, amelyek az egyes évszakokra, illetve ünnepekre jellemző élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok elleni védekezéshez nyújtanak praktikus tanácsokat. A hivatal ezen túl szakmai és tudományos anyagokkal, valamint szimpóziumokkal is segíti a témakör iránt mélyebben érdeklődőket, továbbá segít eligazodni az európai szintű élelmiszer-biztonsági rendszerben, elérhetőséget nyújtva nemcsak a hazai társhatóságokhoz, hanem például hozzáférést nyújt az EU tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer adataihoz is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, vagyis az MgSzH szintén segíti a fogyasztókat a tájékozódásban. Saját honlapján közzéteszi a területi hatóságok elérhetőségeit, folyamatos ügyfélszolgálatot működtet, ahol bejelenthetők a gyanús élelmiszerek, illetve tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-felügyelet aktuális kérdéseiről. A fogyasztók széles körét érintő ügyekről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, a jogsértő szervezetek és személyek 2008. évi XLVI. törvény alapján közzétett listájáról tájékozódhatnak a vásárlók.