Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. február 11., szombat, Bertold, Marietta napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Tárkány

Tárkány község önkormányzata

Komárom-Esztergom megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 2945 Tárkány, Fő u. 144.
  • Elérhetőségek

    Címer

    Tárkány címere

    Polgármester

    • Futó Lajos

    Alpolgármester

    • Sárközi Ferenc

    Jegyző

    • dr. Szallerbeck Zsolt

    Képviselő-testület

    • Farkas György
    • Farkasné Lengyel Katalin
    • Major Lászlóné
    • Mészáros Tamásné
    • Sárközi Gábor
    • Széles Árpád
    • Szőke Zoltán
    • Vörös István

    Egyéb információk

    • Népesség: 1617 fő

    Afalu első okleveles említése 1237-ből való, egy határjáró oklevélben Tarcan alakban fordul elő. Az elnevezés feltehetően török eredetű, az ótörök tarqan főembert, alkirályt jelent. A későbbiekben a pannonhalmi apátság több birtoklevelében is említik mint adományt, illetve vásárlás és eladás tárgyát is képezte a falu.

    Tárkány község önkormányzata

    1543-ban a törökök támadása nyomán a falu a környező településekkel együtt elpusztult, s mintegy 150 évig pusztán maradt. A községet többször is megkísérelte a tulajdonos, a pannonhalmi főapát benépesíteni, de a súlyos adóterhek és nyomorúság miatt sikertelen volt 1714-ig.

    Ekkor a környező településekről református jobbágyok települtek be, lehetőséget kaptak vallásuk gyakorlására is.

    1734-ben szervezték meg a katolikus plébániát, a plébániaház 1775-ben, majd 1790-ben épült a késő barokk templom, melyet 1881-ben átépítettek.

    1722-től 1787-ig, a türelmi rendeletig, a reformátusok nem gyakorolhatták vallásukat. Ekkor újraalapították gyülekezetüket és 1800-ban kőtemplomot emeltek, az addigi hordozható fatemplom helyett. A fenti építmények ma is az egyházakat szolgálják.

    1740-es években szőlőt telepítettek a helybéliek a Csép felé eső domboldalon, ma 195 körüli a présházak száma.

    Az 1800-as évek fellendülést hoztak a falu életében. Ekkor lendült fel az állattenyésztés, ismert volt a lótenyésztés és a marhatartás is. A Fekete-víznek nevezett Bakony-éren kettős kerekű malom működött, melyen a község gabonáját őrölték a gazdák.

    © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika