Nógrád megye

AZagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község. A salgótarján–hatvan–budapesti vasútvonal, a 21-es számú út, a Mátrától a Cserhát felé irányuló közlekedés sajátos kiscentrummá minősíti a községet.
A község Árpád-kori történetéről 1265-ben adnak hírt először írásos oklevelek. Tar a Rátót nemzetség birtoka. A Rátót nembeliek Kálmán király feleségének kísérőjeként kerültek Magyarországra, s a Zagyva vidékére is. A Tari-család kihalása után a térség birtokosai az Eszterházyak, Droskovitsok, Reviczkyek, Almássyak köréből kerülnek ki a XVII. és XIX. század között. A XV. századból származó mezővárosi rang nem emelte ki a települést a környező községek köréből. A XIX. században Tar Heves vármegye települése lett, és egészen az 1950-es visszacsatolásig ebbe a közigazgatási körbe tartozott. 1880-ban hatalmas tűzvész pusztított a faluban, 76 ház égett le. A kőszénbánya, a szénbányászat, Salgótarján, Pásztó, Nagybátony ipari üzemei kínálkoztak a tariak számára munkalehetőségként. A falu önálló termelőszövetkezete 1975-ben egyesült a pásztói, a hasznosi, a mátraszőllősi szövetkezettel. 1996-ban a mezőgazdasági nagyüzem felszámolás útján megszűnt.
Az 1960-as évekig jószerivel a villanyhálózat volt a falu egyetlen közműve, alig volt kiépített járda, korszerű közút. Jelenleg az önkormányzati utak 80%-a portalanított, s az utcákban legalább egy oldalon kiépültek a járdák. 1975-ben a korszerű egészségügyi ellátás alapjaként új orvosi rendelő és orvosi lakás épült. 1978-tól működik gyógyszertár. A nyolc-vanas évek közepére elkészült a község közüzemi vízhálózata, majd új posta és közösségi ház épült. 1989–1992 között korszerűsítették a közvilágítást, jelentősen fejlődött a helyi kereskedelmi, szolgáltatási egységek köre.
1990-től 1994-ig tartott az új, modern 8 tantermes általános iskola felépítése. 1996 tavaszán az új iskola udvarán Kodály-szobrot avatott a község: az új iskolát a nagy magyar zeneszerzőről, zenetudósról nevezték el. A portrészobor Erdei Sándor szobrászművész munkája. Az új iskola, a réges-régi műemlék templom, a Tari Lőrinc romos udvarháza, a műemlék jellegű plébániaház mellett a kilencvenes években különös, idegenforgalmi szempontból is jelentős létesítménnyel gazdagodott a falu térsége. A Gömör-hegy tövében a Koplaló tanyán, a Kis-Zagyva völgyébe vezető út torkolatánál
buddhista templom létesült, amelyet maga a dalai láma avatott fel, s a népszerű sztupa egzotikus látványossága, a buddhista kolostor meditációs központja.