Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-96) 284-290
• Fax: (06-96) 694-014

Polgármester

• Horváth Gábor

Alpolgármester

• Szabó Tamás

Jegyző

• Csuzy Csaba

Képviselő-testület

• Kiss Tamás
• Pongrácz Dezső
• Takács Csaba
• Visi László

Egyéb információk

• Népesség: 530 fő

Önálló község. A Rába jobb partján, a Tét–Lébény és Mórichida–Győr utak kereszteződésénél terül el. 1708-as bélyegzőjén nádvágó és ekevas látható, de tudomás van egy másik pecsétről is, amely halászcsónakot, nádvágót, ekevasat és Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. Mindezek jellemzőek a település múltjára. A falu nevét védőszentjéről kapta. 1204: Egy oklevél „Rába föld”-nek nevezte, amit II. Endre király Puk Tamás comesnek adományozott. 1234: Neve „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordul elő. 1323: Kőszegi Mikó fia, Orbán átengedte a Semmihal nevű birtokának harmadát Miklós mesternek. 1609: A török elfoglalta. 1627: Török ura, Tobak Saban Ibrahim adóztatta a falut. A sok zaklatás miatt a lakosság elmenekült. 1639: Évente csak egy kapu után fizetett adót, ez mutatja a település szegénységét. XVII. század: A Nádasdyak birtoka volt. Nádasdy Ferenc halála után a királyi korona kezelte. 1851: Magyarország geographiai szótárában ez áll: „Rába-Szent-Mihály magyar falu Győr vármegyében, Csécsennyel átellenben, melytől a Rába választja el.” 1859: Nagy tűzvész pusztított a faluban. Hozzátartozott Anghely és Homoród-puszta, a Bejczi-tag, valamint a Szunyogvár- major. A két világháború rengeteg szenvedést okozott. A halottak emlékét kőbe vésve őrzi az utókor. Az utóbbi évtizedek eseményei közül a tsz gazdálkodási tevékenységét, a kistelepülés fogyatkozó létszámát, az önállóság megcsorbítását kell kiemelni. Ez utóbbi Rábacsécsény közelsége miatt volt lehetséges. A település elvesztette önálló karakterét, nevét, az összevont települések évtizedeken át Rábaújfalu néven szerepeltek.

1990-ben az önkormányzat megalakulásával ismét önálló lett a község, de az egykori státus visszaállítását már a nyolcvanas években kikövetelte. Az újfajta együttműködés ezután vette kezdetét.

A falu autóbusszal közelíthető meg, az enesei vasútállomásra is így lehet eljutni.

A település alkalmas a pihenésre, a Rába partján a természeti értékekben gyönyörködni lehet. A halászélet és a pásztorkodás hagyományai elevenen élnek. A szövetkezeti gazdálkodás helyett megindult a magángazdaság. Az állattenyésztés és a zöldégfélék termesztése sok családnak biztosít megélhetést. Az ingázók és a helyi szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma is jelentős, a női munkalehetőség azonban csekély. A lakosság római katolikus, kisebb részben evangélikus vallású.

Építményei közül jelentős a római katolikus templom, amely 1740 körül épült. Az 1859-es tűzvész után újjáépítették.