Bács-Kiskun megye

Kerekegyháza város az Alföld szívében, a Duna–Tisza közi Homokhátságon fekszik. Fekvése közlekedésföldrajzi szempontból kedvező, mivel a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 20 km-re, Budapesttől pedig 85 km-re található. Őshonos növényzete, különleges természeti képződményei révén meghatározó idegenforgalmi központtá vált, a mérések szerint az ország legjobb levegőjű települései közé tartozik. A település eredete az Árpád-korba nyúlik vissza. A település a tatárjárás és a török hódoltság idején többször megsemmisült, 1856-ban Farkas János volt honvéd százados alapította újjá.

A város határában húzódnak a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei, ahol számos csak itt élő faj található (báránypirosító, őszi kikerics, szalakóta, gyurgyalag). A településen napközi otthonos óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény működik. A kulturális tevékenység körében a Katona József Művelődési Ház és a most felújított könyvtár áll színes prog-ramokkal az érdeklődők rendelkezésére.
A város központját képező Szent István teret számos emlékmű, köztéri alkotás díszíti. Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye Borbély Béláné magángyűjteménye. Kerek-egyháza életében mindig jelentős szerepet játszott a vallás közösségformáló ereje (római katolikus, református, kunpusztai református templom). A Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjteménynek otthont adó épületet a közelmúltban újította fel az önkormányzat, a kiállítás ünnepélyes megnyitója 2003. július 11-én volt.
Egyes tanyákon idegenforgalmi vállalkozások épültek ki változatos egynapos programokat, illetve üdülési lehetőségeket kínálva (Varga-tanya, Pongrácz-major, Táltos tanya). 1995 óta működik a Rendek Tanyamúzeum és Ökogazdaság. Családias környezetben várja a vidék hangulatát keresőket az Újvári-, a Csorba- és a Gedő-tanya is. Kerekegyháza évente visszatérő rendezvények megszervezésével is gondoskodik a hagyományok megőrzéséről (farsangi mulatság, majális, augusztus 20-án búcsú, szüreti felvonulás és bál).