Bács-Kiskun megye

Aközség Bács-Kiskun megye déli részén, Jánoshalma város és Hajós között 10–10 km-re helyezkedik el. Belterületét a rendezett utcasorok, a szép ligetes parkok és a csonka tornyú katolikus templom teszi vonzóvá.

A település 1906 előtt a kisszállási uradalomhoz tartozott, és Boncompagni herceg tulajdonában volt. Az olasz hercegtől kártyán nyerte el a jelenlegi Kéleshalom területét Hollönder Lázár szabadkai nagybirtokos, aki parcellázta és eladta a jobb területeket. A megmaradt silány homokos területre az 1920-as évek elején telepesek jöttek Jánoshalmáról, Szabadkáról, Bács-almásról, Mélykútról, Bukovinából még csángók is jöttek. Földbe vájt putrikat készítettek és abban laktak, de sajnos rövidesen rájöttek, hogy a sivár futóhomokon nem tudnak megélni, ezért sokan visszamenekültek az eredeti szálláshelyükre, vagyis az éj leple alatt „elillantak”, ezért még ma is szájhagyományként „Illancs”-nak nevezik. Később 1977-től 1990- ig ismét Jánoshalma nagyközségnek majd városnak volt társközsége. 1990-ben a község önálló önkormányzattá vált. Jelenleg a következő gazdasági szervezetek biztosítanak munkalehetőséget: Kéleshalom Község Önkormányzata, Kéleshús Kft., Kecskeméti Humán Kft. kihelyezett üzeme, Kunvin Borászati Kft., Halmi Gazdász Kft., Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Kft. Egyéni vállalkozók száma: 4. Kiépített kövesút csak Jánoshalmával és Hajóssal köti össze. A falu 1961-ben kapott villanyt, vezetékes víz 1965-től, vezetékes gáz 1992-től hozzáférhető. A belterületen 113 lakás van, teljes mértékben el vannak látva vezetékes ivóvízzel, gázzal és telefonnal, 1997-ben vas- és arzénmentesítő, 1998-ban két mélyfúrású kút épült. A burkolt utak aránya 100%. Nincs csatornahálózat és szennyvíztisztító mű. Egy alsó tagozatos általános iskola és egy napközi otthonos óvoda működik. A felújított művelődési ház és könyvtár szolgálja a lakosság kulturális igényeit.