Veszprém megye

Hidegkút település Veszprémtől és Balatonfüredtől 15 km-re a Dél-Bakonyalján fekvő régi sváb hagyományokkal rendelkező település. Nevét a határában eredő Szőllősi-séd karsztforrásról kapta. A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől húzódik az öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt.

A falu a Hidegkút család birtoka volt a XV–XVI. században, ám már 1244-ben is említik korabeli feljegyzésekben. A XVII. században a település az Esterházy-család tulajdonában volt, bár az 1600-as évek közepére a török megszállás miatt teljesen elnéptelenedett. A XVIII. század második felétől német telepesek népesítették be újra a falut. A mai település az egykori Kis- és Nagyhidegkút egyesítésével jött létre 1927-ben. A falut körülvevő hegyek erdőségei hívogatják a kirándulni, vadászni, lovagolni vágyókat. A községből turistaút vezet a közeli noszlopi Gáspár-kilátó, a Sárkánylik-barlang érintésével a Koloska-völgybe, a Koloska-forráshoz.
A körjegyzőség Tótvázsony székhellyel működik. Közös fenntartású az óvoda, az általános iskola és az egészségügyi szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásán belül működik. Települési és Német Kisebbségi Önkormányzat, „Hidegkútért Közalapítvány”, német nemzetiségi dalkör, tánccsoport, polgárőrség működik.
Hidegkútnak az osztrák Deutsch-Kaltenbrunn településsel van testvérkapcsolata 2002-től. Évente több alkalommal részt vesznek egymás rendezvényein az óvodáskorúaktól a felnőttekig és a települések vezetői rendszeres tapasztalatcseréken, programokon cserélnek véleményt.