Heves megye

Heves megye negyedik legnépesebb városa az Alföldön, a Hevesi-síkon fekszik. Az Árpád-házi királyok idején királyi várbirtok, a Hevesújvári vármegye névadó központja. Első írásos említése Hewes alakban 1203-ból való. A falu a tatárjárás idején elpusztult, később újraépült. Egy 1243-ban keltezett oklevél szerint már önálló várispánság.

A török uralom alatt a lakosokat kiűzték a városból, akik Kisheves néven új települést hoztak létre. 1685. októberi felszabadulása után többször elpusztult. Labancok, majd rácok égették fel, később a pestis miatt haltak meg sokan. A török kiűzése után a falu lakossága paradicsom-, szőlő-, dinnye- és dohánytermesztésből élt. 1687-ben megkezdődött a vármegye újraszervezése. Heves 1984-ben kapta vissza városi rangját. Központjában áll legrégebbi építészeti emléke, a római katolikus templom, mely a XIII. sz.-ban épült, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban alakították át. Az 1770-es években toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. A millenniumi emlékoszlop és az I. világháborús emlékmű a központi parkban található. Több köztéri alkotás Kő Pál Munkácsy-díjas szobrászművész, a város szülöttének munkája.
A régi „tanácsháza” klasszicista épülete ad otthont a Hevesi Helytörténeti Gyűjteménynek. A gyermekkönyvtár melletti kőtárban régi kúriák és középületek kőemlékei, felszámolt temetők síremlékei tekinthetők meg. A volt Radics-kúriában működő Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a hevesi szőttessel megalapozta a város ismertségét. A templomhoz közel a világszerte is ritkaságnak számító Sakkmúzeum várja látogatóit. Heves egyik jellegzetessége, hogy a megyében itt épült a legtöbb nemesi kúria és kastély. A klasszicista Dobóczky-kúria ma középiskolai kollégium, a szomszédságában álló egykori Kállay-kúria tantermeknek, műhelynek ad helyet. A Deák Ferenc utcában található a jelenleg gondozási központként működő volt Remenyik-kúria. A Gyöngyösi úton áll az 1926–1929 között épült református templom. Az Újtelepi városrészen 1996-ban adták át az új római katolikus templomot. A Fő úton a zsidó temetőben található a mártírok csarnoka az egykori zsinagóga berendezési tárgyaival. A pusztacsászi temetőben 1848–1849-es emlékhely avattak a szabadságharcosok, és obeliszket a hevesi nemzetőrök tiszteletére.