Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. február 9., csütörtök, Abigél, Alex napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Heves

Heves város önkormányzata

Heves megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 3360 Heves, Erzsébet tér 2.
  • Elérhetőségek

    Címer

    Heves címere

    Polgármester

    • Csáki Zsigmond

    Alpolgármester

    • Balázs Ferenc

    Jegyző

    • Szabó Sándor

    Képviselő-testület

    • Csáki Éva
    • Huszár Tibor
    • Kiss József
    • Kohán Norbert
    • Kontra Gyula
    • Kovács István
    • Kovács István
    • Lajkó Julianna
    • dr. Nagy Ferenc
    • Patkó András
    • Sárándi István
    • Sveiczer Sándor
    • Szôke Emil
    • Tóthné Csáki Éva
    • Vass Zoltán
    • dr. Vidics Viktória
    • Vona László

    Egyéb információk

    • Népesség: 11 800 fő

    Heves megye negyedik legnépesebb városa az Alföldön, a Hevesi-síkon fekszik. Az Árpád-házi királyok idején királyi várbirtok, a Hevesújvári vármegye névadó központja. Első írásos említése Hewes alakban 1203-ból való. A falu a tatárjárás idején elpusztult, később újraépült. Egy 1243-ban keltezett oklevél szerint már önálló várispánság.

    Heves város önkormányzata

    A török uralom alatt a lakosokat kiűzték a városból, akik Kisheves néven új települést hoztak létre. 1685. októberi felszabadulása után többször elpusztult. Labancok, majd rácok égették fel, később a pestis miatt haltak meg sokan. A török kiűzése után a falu lakossága paradicsom-, szőlő-, dinnye- és dohánytermesztésből élt. 1687-ben megkezdődött a vármegye újraszervezése. Heves 1984-ben kapta vissza városi rangját. Központjában áll legrégebbi építészeti emléke, a római katolikus templom, mely a XIII. sz.-ban épült, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban alakították át. Az 1770-es években toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. A millenniumi emlékoszlop és az I. világháborús emlékmű a központi parkban található. Több köztéri alkotás Kő Pál Munkácsy-díjas szobrászművész, a város szülöttének munkája.

    A régi „tanácsháza” klasszicista épülete ad otthont a Hevesi Helytörténeti Gyűjteménynek. A gyermekkönyvtár melletti kőtárban régi kúriák és középületek kőemlékei, felszámolt temetők síremlékei tekinthetők meg. A volt Radics-kúriában működő Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a hevesi szőttessel megalapozta a város ismertségét. A templomhoz közel a világszerte is ritkaságnak számító Sakkmúzeum várja látogatóit. Heves egyik jellegzetessége, hogy a megyében itt épült a legtöbb nemesi kúria és kastély. A klasszicista Dobóczky-kúria ma középiskolai kollégium, a szomszédságában álló egykori Kállay-kúria tantermeknek, műhelynek ad helyet. A Deák Ferenc utcában található a jelenleg gondozási központként működő volt Remenyik-kúria. A Gyöngyösi úton áll az 1926–1929 között épült református templom. Az Újtelepi városrészen 1996-ban adták át az új római katolikus templomot. A Fő úton a zsidó temetőben található a mártírok csarnoka az egykori zsinagóga berendezési tárgyaival. A pusztacsászi temetőben 1848–1849-es emlékhely avattak a szabadságharcosok, és obeliszket a hevesi nemzetőrök tiszteletére.

    © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika