Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. február 11., szombat, Bertold, Marietta napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Hegyeshalom

Hegyeshalom nagyközség önkormányzata

Győr-Moson-Sopron megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 9222 Hegyeshalom, Fő u. 134.
  • Elérhetőségek

    Címer

    Hegyeshalom címere

    Polgármester

    • Szőke László

    Alpolgármester

    • Gálné dr. Takács Eszter

    Jegyző

    • dr. Gáli Péter

    Képviselő-testület

    • Belya Attila
    • Czikóné Stoller Éva
    • Fekete Tamás
    • ifj. Iváncsics Ferenc
    • Kaizinger Zoltán
    • Mészáros Tibor
    • Molnár Sándor
    • Pósáné Kaszás Csilla
    • Ress Marietta
    • Scherb Gabriella

    Egyéb információk

    • Népesség: 3572 fő

    Hegyeshalom Nagyközség a Bécs–Budapest vasúti fővonal, az egyes számú (E5) főútvonal, valamint az M1-es autópálya által bezárt szögben hazánk északnyugati peremén, Ausztria szomszédságában fekszik. Új autóutas kapcsolata (M15) van Rajkán keresztül Szlovákiával is.


    Hegyeshalom történetét elsősorban földrajzi helyzete határozta meg. A nagyközség a több ezer éves „királyi út” mentén egyaránt fontos volt az Imperium Románum, majd a népvándorláskor népei és az ezeréves Magyarország számára. II. Endre 1217-ből származó adománylevele már Hegelshalmként említi, amely név egy csúcsos tetejű dombra utal. A halmon fel-épült római katolikus templomot annak idején Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére szentelték. Hegyeshalom német neve ennek német nyelvű változatából származtatható, a nyelvjárás szem előtt tartásával egészen szabályszerűen fejlődött sammarin–sommarin–sommarain–somerein szóvá (Sommerein an der Strass). Hegyeshalom nagyközség több mint 200 éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi, az ezüstpatkó pedig a jómódnak, jó szerencsének a szimbóluma. Évszázadokig vegyes, majd főként német nemzetiségű falu. A nagyközség máig kétvallású. A műemlék római katolikus templom és az evangélikus gyülekezet 1850-ben felszentelt temploma ennek kifejezője. A 20–30-as évek jelentős fejlődése után a II. világháború és az 1946-os német származású lakosság szervezett kitelepítése súlyos veszteséget eredményezett.


    Az egykori útifaluból a XXI. századra sokutcás polgári település alakult ki, jelentős infrastruktúrával. A település déli határán mintegy 75 hektáron fekvő bányató a horgászok, strandolók, szörfözők, búvárok kedvelt nyári találkozási helye. A gyerekek, felnőttek kedvenc sportolási, pihenő- és szórakozási helye a Stettni-tó és környéke, a Hegyeshalmi Vasutas Sporthorgász Egyesület pihenőházas otthona is.


    Anagyközség külső területei észak felé a bezenyei útról megközelíthető Márialiget és a dél felé fekvő Csemeztanya. A szolgáltatások alapvetően üzleti, vállalkozói alapon működnek. A kereskedelmi, vendéglátói infrastruktúra az átmenő forgalom és a bevásárlóturizmus igényeit is kielégíti, melyről bővebb információ a honlapon található.


    Hegyeshalom nagyközség múltja és jelene egy kétkötetes (I. 1996, II. 2004) településtörténeti monográfiából ismerhető meg.

    © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika