Hajdú-Bihar megye

Hajdúböszörmény több mint harminckétezer lakosú város. Budapest irányából az M3-as, majd az M35-ös autópályán közelíthető meg. Vasúton a Debrecen–Tiszalök között közlekedő vonattal érhető el. A környék már az őskori ember számára is megélhetést biztosított, erről tanúskodnak a város múzeumában is megtalálható népvándorlás kori leletek. A honfoglalókkal érkeztek e tájra a böszörmények vagy izmaeliták, iszlám hiten lévő kabarok. Az ősböszörmény a tatárjárás idején ugyan elpusztult, de a XIV. században a város már újraéledt és iparral, heti vásárral rendelkező, fejlett mezővárosról szólnak az írásos források. A török hódoltság idején a város lakossága lecsökkent ugyan, de teljesen soha nem néptelenedett el. A város nevének hajdú előtagja ama fegyverforgató népcsoportra utal, amelyet életformája miatt kiirtás (1514. évi törvények) fenyegetett. Bocskai István fejedelem azonban felismerte a hajdúk katonai erényeit, kiknek segítségével megvívta a magyarság egyetlen győzedelmes szabadságharcát. A győzelem jutalmául mintegy tízezer hajdú vitézt telepített le. Böszörménybe 1609. szeptember 13-án Kállóból Báthory Gábor fejedelem cserelevelével telepítette át a korábban Bocskai által kiváltságolt hajdúkat. A hajdúk ősi kiváltságaik megőrzésének védelmében – Hajdúböszörmény központtal – a hajdúvárosok létrehozták a Hajdúkerületet. Ez a területi közigazgatási egység 1876-ig Hajdú vármegye megalakulásáig állt fenn. A hajdúk utódai Sillye Gábor vezetésével jelentős szerepet vállaltak az 1848-as szabadságharc küzdelmeiben. Az I. világháborúban sok böszörményi ember esett el, s megszenvedte a város a II. világháborút is. Az országosan is egyedülálló körgyűrűs településszerkezetű város központjában jött létre a Bocskai tér a közepén álló református templommal. A Hajdúkerület székháza ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. Ez egyben a megye legrégebbi, nem egyházi jellegű műemlék középülete. A tér másik oldalán a gimnázium romantikus stílusú épülete áll, őse már 1621-ben megvolt. A városháza egyemeletes, középrizalitos épületképzésével a régi megyeházak formai hagyományait követi. A téren található még egy 1910-ben épített általános iskola, vele szemben a modern kétemeletes épületben a városi könyvtár. A téren található a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház is.
