Győr-Moson-Sopron megye

Feketeerdő kisközség a Mosoni-síkság és a Szigetköz északnyugati kapujában, 5 km-nyire Mosonmagyaróvártól. A Mosoni-Duna három ágától körülölelt határát vékony termőrétegű öntéstalaj és természetvédelem alatt álló ártéri erdősávok jellemzik.

Nemcsak korai (1247, 1323) okleveles említései, de nevei (Fekete Erden, Fekete Waden) is a középkort idézik, akkoriban a sűrű, sötét erdőségeket illették ezzel a névvel. A lakosság az erdőségek védelmének köszönhetően elkerülte Moson vármegye más településeinek sorsát, a tatár- és törökdúlásokat. Várbirtok voltát Hunyadi-kori tulajdonosai, a Szentgyörgyi és Bazini grófok igazolják. A mindent elpusztító 1683-as török visszavonulástól is megmenekült kis települést viszont csaknem elnéptelenítette az 1730-as pestisjárvány. A védelmet biztosító Duna-ágon csak a XX. században épült először fahíd, amely megteremtette Feketeerdő kapuszerepét, a lakosságnak pedig a térségi árucsere-forgalom lehetőségét.
A szép természeti környezetben Feketeerdő lakossága a tájba illő emberi környezetet hozott létre. A községen átfutó kis szigetközi körút fákban, cserjékben gazdag épített környezetben kanyarog végig Dunakiliti felé. A kivételesen szép flórát tovább gazdagítja a 7 db 100 éves millenniumi tölgy. A mindössze 11 utcás Feketeerdő kiegyensúlyozott és módosuló faluképet mutat. Közintézményeinek állapota jónak mondható, településfejlettségi mutatói irigylésre méltóak. A fejlett infrastruktúra, az ipari munkahelyek és az ausztriai területek viszonylagos közelsége vonzza a letelepülni szándékozókat.