Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-96) 279-142
• Fax: (06-96) 279-142
• E-mail: onkormanyzat kukac onkormanyzat-farad pont t-online pont hu

Címer

Polgármester

• Tompos Béla

Alpolgármester

• Schubertné Boros Tünde

Jegyző

• Pálfi Zoltánné

Képviselő-testület

• Balogh Gyula
• Györffy Miklós Imre
• Márczisné Varga Lívia
• Potyondi Veronika
• Schubert Zoltán
• Szalai Zoltán
• Szalay Ferenc
• Varga Imréné

Egyéb információk

• Népesség: 1962 fő

Afalu nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetéből adódik. Itt volt a termő vidék vége (fara), amelyen túl északra mocsárvilág következett.

A falu címere: Farád település címformáját történelmi pecsétjein lévő címerképek alapján alkotta meg 1996-ban a képviselő-testület, kiegészítve a településhez kötődő Ostffy-család címerének egyik elemével. A falu fekvése kedvező, átszeli a 85-ös főútvonal, Csornától nyugatra négy kilométerre helyezkedik el.

A falu története: A régészeti feltárások során három avarkori lelőhelyet ismerünk, közülük kettő temető. A két falut valószínűleg egyszerre lakták a VIII. században. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott és vele rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A XV. században az enyingi Török Bálint, a Dessewffy- és a a Czikó-család birotokosok Farádon. 1594-ben a törökdúlás alatt elpusztult a falu, a lakók egy része az Indiai majorba menekült. A XVII. század közepén az Ostffyak mellett a Keszy, a Nagy, a Hőgyészy, a Megyery és a Szilvási családok lettek birtokosok, majd Nádasdy Ferenc szerzett adományt, elkobzott birtokait később az Eszterházyak vásárolták meg. A XVIII. század elején kezdődött a hanyi területek elfoglalása lecsapolásssal, irtással, legelővé alakítással. 1876-ban megindult a vasúti közlekedés. 1880-ban a falu közel egynegyede leégett. A századfordulón megkezdődtek a vízrendezési munkák, azelőtt Farád gyakran sártengerré alakult mély fekvése miatt. 1959-től szinte az egész falu a termelőszövetkezetbe kényszerült, a háztáji gazdálkodás jelentős volt. 1992-től önálló önkormányzat működik.

Építményei:

– Evangélikus templom, műemlék. 1785-ben épült, tornyát 1806-ban emelték. Berendezése egyszerű, a Krisztus a keresztfán című olaj oltárkép Schiller József alkotása.

– Római katolikus templom, 1785-ben épült. A padok oldallapjain lévő virágos faragások különösen szépek és értékesek. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József készítette.

– Evangélikus temető (családi kripták találhatók).

– Katolikus temető (a Sarlay családi kápolnában lévő ravatalozó 1855-ben épült).

Köztéri szobrok: hősi emlékmű (mészkő), Szent Flórián-szobor (mészkő).

Kastélyok: volt Sarlay-kastély (klasszicista homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címere), volt Ostffy-kastély (ma iskola, homlokzatán a timpanon, közepén a család címere).