Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-79) 466-122
• Fax: (06-79) 466-122
• E-mail: polgarmester kukac ersekcsanad pont hu
• Weblap: www.ersekcsanad.hu

Címer

Polgármester

• Felső Róbert

Alpolgármester

• Veszteg Zsolt

Jegyző

• Juhász Péter

Képviselő-testület

• Aranyos Dániel
• Budai Róbert
• Csák József
• Felső István
• Horváth Ferenc
• Kovács Attiláné
• Taba Zoltán
• Takácsné Kellner Mária

Egyéb információk

• Népesség: 2960 fő

Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, a Dunától 5 km-re. Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra van. A község az 51. számú főút mentén fekszik. A község területe 5862 hektár, ebből 254 hektár belterület. A közműellátottság jó: az elektromos, a víz-, a gáz-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat kiépített. A község déli részén, a főúthoz közel ipari területet alakított ki az önkormányzat. Csanád korábbi települési helye a községtől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az „Ófalu” nevű területen volt. Ezen a területen a régészeti leletek alapján már a 11. században település volt. 1391-ben említi először egy oklevél Csanád falut, mely a kalocsai érsekség birtoka. A 15. század elején Ozorai Pipó volt a község földesura, kinek halála (1427) után visszakerült az érsekséghez. A középkorban és egészen a 18. század végéig ún. ártéri gazdálkodást folytattak. Az ártérből kiemelkedő göröndökön kis gyümölcsöskertjeik voltak. A nedves legelőkön szarvasmarhát és lovat tenyésztettek. A Duna-menti tölgyerdőkben pedig makkoltatással hizlalták a sertéseket. A török időket átvészelte a lakosság, az adóösszeírásokban végig lakott helyként szerepel. A 16–17. század fordulóján a falu lakossága a református vallásra tért át. 1628-ban már volt lelkészük. A török hódoltság alatt megfogyatkozott lakosság a 18. században folyamatosan gyarapodott. 1703-ban 23, 1728-ban 55, 1744-ben 81 adózó családfőt írtak össze a községben. Az 1784-es első magyarországi népszámlálás szerint 1222 fő lakott Csanádon. A kalocsai érsek és Pest vármegye rendeletére a község 1806–1815 között költözött át az Ófaluból a pesti út mellé, a mai helyére. 1819-ben új Csanádon már 260 lakóház állt. Az 1898-ban kiadott helységnévtörvény alapján 1900-ban a község nevét Csanádról Érsekcsanádra változtatták. 1944-ben a községet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Bács-Bodrog vármegye bajai járásához csatolták, majd az 1950-ben alakult Bács-Kiskun megye része lett. Érsekcsanádhoz tartozik a gemenci erdők Veránka-szigete, a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A sárközi viseletben fellépő néptáncegyüttes pedig évtizedek óta nemzetközi hírnévnek örvend. A Duna-völgyi-főcsatorna partján lévő szabadidőpark nagy nyári rendezvények helyszíne.