Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-36) 590-004
• Fax: (06-36) 490-910
• E-mail: farmos pont pm kukac freemail pont hu

Címer

Polgármester

• Poczokné Blanár Gabriella

Alpolgármester

• Dobó Tibor

Jegyző

• dr. Tinku János

Képviselő-testület

• Cseh Józsefné
• Gulyás László
• Kovácsné Tóth Erika
• Petrik László
• Poczok Sándorné
• Zsámba István

Egyéb információk

• Népesség: 754 fő

Kevesen tudják (sajnos), hogy a megye déli részén, Borsod határához közel virágos, rendezett utcákat rejt Egerfarmos. Településünk az Eger-pataknál fekszik, Egertől 25 kilométerre délre.

A települést Fornos névalakban említi először oklevél 1261-ben. A XVII. század végén az Atkári, a Szalay, a Polgár és a Kovács családok birtokolták. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott. Önállóságát 1990-ben nyerte el.

A falu első, római katolikus temploma a XIII. században épült. Az iskolaépület falában Nepomuki Szent János szobrát helyezték el, a falu északi bejáratánál 1828-ban emlékművet állítottak, amelyen az Atyaisten látható.

A XIX. században épült a klasszicista stílusú Brezovay-, majd Oláh-kúria. A település világhírű leszármazottja a villanymozdony feltalálója, Kandó Kálmán.

Talán még a műszaki tudományokban járatosak közül is kevesen tudják, hogy a vasútvillamosítás úttörője, a villanymozdony feltalálója egerfarmosi származású. Pedig Kandó Kálmán szívesen viselte az Egerfarmosy előnevet.

A település a feltaláló révén világhírű ismertségre tett szert. Az első háromfázisú villamos mozdonyt 1898-ban helyezték üzembe a Genfi-tó partján. Az első nagy nemzetközi elismerést kiváltó alkotása pedig az észak-olaszországi Valtellina

vasút villamosítása volt. Fő műszaki tevékenységének jegyzik, hogy az egyfázisú áramot a hajtómotor számára többfázisú, kisfeszültségű árammá alakította.

Mivel Kandó Kálmán családja Egerfarmoson élt, s a feltaláló is mindig büszke volt kötődésére, ezért a településen élők is őrzik emlékét. Nevét ma egy alapítvány, alakját egy köztéri alkotás őrzi.

A Szent Adalbert római katolikus templom a József Attila u. 4. alatt található. A falu első temploma a XIII. század első felében épült (román stílusban), azonban a török hódítás idején pusztulásnak indult. Maradványaiból épült ki 1874-ben a ma is látható késő barokk stílusú, Szent Adalbert tiszteletére szentelt templom.