Tolna megye



Dombóvár város Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett fekszik. A város kistérségi központ, vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A környéken több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Külső-Somogyi-dombság déli része, a város egyes területei a Kapos-völgyben, illetve a zselici dombok alján fekszenek. Dombóvár közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai. A település neve onnan származik, hogy a honfoglaló magyarok a Kapos menti területen gyér számú szláv népességet találtak, akik a folyó árterében lévő, mocsári tölgyben gazdag szigeteken éltek. Ezt a fafajtát szláv nyelven dobov(o)-nak hívják, innen kaphatta a település a nevének az első tagját. Valószínűleg a XII–XIII. században épített először erődítményt a környékbeli birtok akkori gazdája, a település nevének második tagja a „vár” erre utal.

Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja, a főváros kettő órán belül elérhető. A Budapest–Pécs és a Budapest–Kaposvár–Gyékényes fővonalak csatlakozási, illetve elágazási pontja. A közúti közlekedésben a 61. számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországgal, s tovább Olaszországgal, Dunaföldváron keresztül az Alfölddel. Tamásinál a 65. számú főútra letérve egy óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbb rendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd.
Dombóvár gazdaságában a vasút megjelenéséig a mezőgazdaságnak volt döntő szerepe, ezen belül elsősorban az Esterházy-uradalomnak. Az 1960-as évektől a termelőszövetkezet volt a meghatározó, de 2001-ben ez felszámolásra került és vagyonán különböző gazdasági társaságok keletkeztek. A mezőgazdaság alapját a kitűnő minőségű földek adják. Bár a kereskedelemben még mindig fontos szerepet játszik az ÁFÉSZ, sok üzletét bérleti formában működteti, többségbe került a magánszektor. De megjelent a multinacionális kereskedelem is a Penny Market, a Spar, a Lidl, illetve a dm és a Rossmann formájában. Az ipar elsősorban a konfekció- és a műanyagipar, a fémfeldolgozás, a fém végtermékek előállítása: csavargyártás, tűzihorganyzás és az összeszerelés területén jelentős.
A legjelentősebb cégek közül megemlíthetők a Pasha Kft., a Dombó-Coop Zrt., a Kipszer-Tüva Kft., a Rutin Kft., illetve az Uniwatt Kft. Egyre nagyobb szerep jut az egészségiparnak, illetve a Dombóvári Ipari Parknak és a Kapos Innovációs Központnak. Az ipari park a szomszédos Kaposszekcső közigazgatási területén működik. A 26 hektáros terület elhelyezkedése kedvező, hiszen a régió egyik forgalmas közútja, a 611-es mentén található. Dombóvártól alig 5 kilométerre fekszik Gunaras, a strand- és gyógyfürdőjéről nevezetes településrész. Az itt talált termálvíz hasznosítása az 1960-as évek végén kezdődött. Az 1973-ban megnyitott, mára jelentősen megújult fürdő és üdülőtelep eleinte csak a város igényeit akarta kielégíteni, híre azonban hamar országosan ismertté tette. 1977-ben vizét gyógyvízzé, a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították. 1981-től a fürdőtelep hivatalosan üdülőhely is.
Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a természet- és környezetvédelemre. A várost átszelő Konda-patak völgyében, a Szőlőhegy déli lábánál fekvő Nyerges-tótól és az azt körülölelő erdőtől, a Kossuth-szoborcsoportnak és egy újjáépített Árpád-kori lakótoronynak otthont adó Szigeterdőn keresztül a város északi határában fekvő tavakig olyan túraútvonal húzódik, amely kiválóan alkalmas a sétára, kerékpározásra, vagy a nordic-walking (északi gyaloglás) túrázásra. A pihenőkkel és edzési pontokkal ellátott útvonal átvezet a helyi természetvédelmi övezeteken. Különleges élményt nyújtanak a Gunaras melletti erdőben a természetes anyagok felhasználásával készült land art- (tájművészeti) alkotások.